A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlása (béta-blokkolók, renin-antagonisták, ACE-gátlók, ARB-k, aldoszteron antagonisták) szívelégtelenségben

Dr Nyolczas Noémi

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) központi helyet foglal el a szívelégtelenség pathofiziológiájában, mind a betegség kialakulásában, mind progressziójában. A RAAS kórosan fokozott aktivitásának gátlása a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb lehetősége.

A RAAS gátlók közül az ACE inhibítorok és a béta blokkolók a szívelégtelenség valamennyi stádiumában (A,B,C,D stádiumokban) hasznosak lehetnek, tünetekkel járó szisztolés szívelégtelenségben (C stádium) pedig minden beteg számára javasolt alkalmazásuk, amennyiben ezt kontraindikáció fennállása, vagy a gyógyszerrel szembeni intolerancia nem teszi lehetetlenné. Az aldoszteron antagonisták és az angiotenzin receptor blokkolók szintén a szisztolés szívelégtelenség C stádiuma kezelésének részét képezik, egy szelektált betegcsoportban. A direkt renin antagonistákkal most folynak azok a klinikai vizsgálatok, amelyek a későbbiekben kijelölhetik e szerek helyét a szívelégtelenség kezelésének palettáján.

A RAAS antagonistáknak minden patofiziológiai és farmakológiai megfontolás szerint szerepük lehet a megtartott bal kamrai ejekciós frakcióval járó, vagy diasztolés szívelégtelenség kezelésében is, de mindeddig nem rendelkezünk olyan nagy, randomizált klinikai vizsgálatból származó adattal, ami ezt egyértelműen alátámasztaná.

Az elkövetkezendő években nagyon fontos feladatot jelent majd a RAAS gátlás további lehetőségeinek felfedezése, s ezek megfelelő beillesztése a szívelégtelenség therápiájába. Azonban talán még ennél is nagyobb jelentősége van annak, hogy az évek, évtizedek óta rendelkezésünkre álló, bizonyítottan kedvező hatású gyógyszerek nyújtotta lehetőségeket minél tökéletesebben kihasználjuk szívelégtelenségben szenvedő betegeink minél megfelelőbb gyógyítása érdekében.

Nyomtatható verzió